Albertfalván, ha elhagyjuk a Fehérvári út nyüzsgő forgalmát, s átkelünk a Fegyvernek utcai hatalmas panelházakon a Duna felé, az Építész és a Vegyész utca között hirtelen megáll az idő, s egy mesefaluba érkezünk.A többségében földszintes, kisebb hányadban egyemeletes sorházakból álló OTI telepet –…

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma öleli körbe a Szent István Egyetem Természettudományi Karának épületegyüttesét, amely a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső…

Az iskola épületéhez szükséges pénz nagyobbik részét a ciszterci rend adta. Ehhez járult hozzá az állam Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, egykori ciszterci diák közvetítésével. 1927-ben a miniszter indította el – az első kapavágással – az építkezést, amely a nehézségek ellenére két év alatt…

A Ciszterci rend 1912-ben kezdte meg munkáját a XI. kerületben – ebben az évben alapították meg a ciszterciek budai gimnáziumát is, amely ideiglenesen a Váli utcai elemi iskola III. emeletén kapott helyet. A zirci apát, Békefi Remig a Villányi út (akkoriban Szent Imre herceg útja) 3-7. szám alatti…

A tó 1877-ben keletkezett, amikor az itt működő egykori téglagyár munkásai egy agyaggödör mélyítése során felszín alatti vízfolyásra bukkantak, amely feltöltötte a gödröt.A legenda szerint a téglagyár a világ legnagyobbja volt, mely éjjel-nappal működött és sokat veszekedtek a munkásai. A Föld egy…

Az iskolát 1920-ban alapította Maurer Bonaventura anya, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek kongregációjának vezetője. A kezdetben a Váli utcai állami iskola egyik emeletén működő intézmény 1932-ban foglalhatta el a Fábián Gáspár által tervezett háromszintes neobarokk stílusú épületet, melyben…

A körtér, mint tömegközlekedési csomópont, a Moszkva (Széll Kálmán) tér mellett évtizedek óta a budaiak egyik legfontosabb találkozási pontja.A területet a XX. század elején még csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték, egyetlen épülete a Fehérvári Fogadó volt. Kiépítése…

Az Árpád-korba visszanyúló magyar fürdőkultúra szimbólumának nevezhetjük legpatinásabb, szecessziós stílusú gyógyfürdőnket, a Gellért Fürdőt. Elsőként II. András királyunk használta fel a fürdő forrásvizét, aki ispotályt is épített a hegy tövében. Evlija Cselebi így emlékezik meg a fürdőről:…

A Gellért-hegy Szent Iván barlangjában a hagyomány szerint egy Iván nevű remete élt a középkorban, aki a feltörő forrásvízzel gyógyította a hozzá érkező betegeket. Már a 19. század végén, a Gellért-hegy délkeleti oldalának szabályozásával és rendezésével foglalkozó tervekben szerepelt a…

1849. október 4-én Komárom vára a császári-királyi hadsereg kezére került, ezzel lezárult az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A bécsi haditanács úgy döntött, erődrendszert hoz létre, mely segítséget jelenthet egy újabb forradalom leverésében, valamint bármilyen külső támadás visszaverésében.…