A Ciszterci rend 1912-ben kezdte meg munkáját a XI. kerületben – ebben az évben alapították meg a ciszterciek budai gimnáziumát is, amely ideiglenesen a Váli utcai elemi iskola III. emeletén kapott helyet. A zirci apát, Békefi Remig a Villányi út (akkoriban Szent Imre herceg útja) 3-7. szám alatti telken templomot, iskolát és rendházat tervezett felépíteni. 1923-ban jön létre Kelenföldi Nagyboldogasszony Plébánia, s 1924-re elkészül a plébániaház és az ideiglenes Nagyboldogasszony templom.
Wälder Gyula egyetemi tanárt bízzák meg a végleges templom tervének elkészítésével úgy, hogy a templom bal oldalán a gimnázium, jobb oldalán pedig a rendház is helyet kapjon. Az épületeket egy szobrokkal díszített kolonnád kötötte volna össze a tervek szerint.
A gimnázium 1929-ben készül el. 1930-ban, a Szent Imre jubileumi év alkalmával a kerületet Szentimrevárosnak nevezik el, ami a plébánia nevébe is belekerül. Serédi Jusztinián hercegprímás 1938-ban Szent Imre tiszteletére szenteli fel a 921 m² alapterületű barokk stílusú templomot. A régi, kis templomot lebontják. A rendház megépítésére a háború, majd az államosítás miatt nem került sor. A rendek feloszlatása után 1951-ben a plébániát az egyházmegye kezelésébe adták át, majd a rendszerváltáskor, 1989-ben visszakapta a Ciszterci Rend.
A neobarokk templom szabadon állóan, vasbeton szerkezettel készült, háromhajós, a bazilikák szokásos elrendezését követő kialakítással, az oldalhajók előtt álló két homlokzati toronnyal. A háromhajós épület ugyan történelmi formákat mutat, ám egyszerű kompozícióját, szerkezetét tekintve a korszak modern templomaihoz hasonlítható.
A templom homlokzatán a Szűzanya látható a kis Jézussal, hódoló magyar szentek körében. A szobrokat Dankó József készítette. A főoltárkép Szent Imrét ábrázolja, amint életét felajánlja a Boldogságos Szűznek. Fölötte a Szent Korona látható (Takács István művei). Az oltárt magyar szentek neobarokk szobrai veszik körül (alkotójuk Markup Béla). A templom kazettás mennyezete magyar népművészeti munka.
2001-ben a templom és a gimnázium közötti téren állították fel Klebelsberg Kuno emlékművét, mert az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter nagymértékben hozzájárult a ciszterciek iskolájának létrehozásához, valamint a rend működéséhez is. Az eredetileg a IV. kerületben 1939-ben felavatott szoborcsoport Grantner Jenő alkotása. A II. világháború alatt a szoborkompozíció megsérült, ezért elbontották, és csak 2000-ben került helyreállításra ezen a helyen. A főalak középen Klebelsberg Kuno, mellette a férfi mellékalak a tudományt, a női mellékalak pedig a művészetet szimbolizálja.
2016-ban a főbejárattól nézve a templom bal oldalán Orbán Tibor építész tervei alapján egy kápolnát alakítottak ki, amely a szegények orvosáról, Batthyány-Strattmann Lászlóról kapta a nevét. A kápolna hagyományőrző jellege mellett a mai kor stílusát is magában hordozza.

Szentimrei Zsolt