A körtér, mint tömegközlekedési csomópont, a Moszkva (Széll Kálmán) tér mellett évtizedek óta a budaiak egyik legfontosabb találkozási pontja.
A területet a XX. század elején még csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték, egyetlen épülete a Fehérvári Fogadó volt. Kiépítése Lágymányos fejlődéséhez köthető. A teret 1929-től Horthy Miklós körtérnek nevezték, s 1930-ban állították fel a tér közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond „Szent Imre herceg” című szoborcsoportját. 1945-től viseli a tér Móricz Zsigmond nevét.
A budapesti Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom idején a szovjet megszállás ellen harcoló civil felkelők egyik legfontosabb központja volt.
A téren 1898-ban közlekedett először villamos, ez a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a HÉV-közlekedés a Szent Gellért tér és Budafok között. 1912-ben építettek hurokvágányt a mai Szent Imre szobor helyén akkoriban található kis park köré. A mai Villányi úton 1928-ban indult meg a közlekedés, a Karinthy Frigyes úton pedig 1937-ben.
A Móricz Zsigmond körtér ma is látható kialakítását 1942-ben végezték el, addig a Fehérvári út felől érkező HÉV vonatok a Szent Imre szobrot megkerülő vágányokon áthaladva a Szent Gellért téri hurokvágányon fordultak vissza. A körtér új centrumában Schall József tervei szerint épült meg a gyűrű alakú épület, a Gomba, amely a tér jellegét azóta is meghatározza. Az épület közepén felállított kút díszítései Szomor László munkáját dicsérik. Ezután már az épület köré vont hurokvágányrendszeren fordult a Budafok-Nagytétény és a Budafok-Budaörs-Törökbálint felé induló HÉV, illetve a forgalmi telepi villamos is. Az épületben váróhelyiséget, szolgálati tartózkodót, üzleteket és áramátalakítót alakítottak ki.
1963-ban alakították át villamos vonalakká a HÉV-vonalakat, és 1972-ig a helyükbe lépett 41-es és 43-as villamos is a Gomba körül fordult vissza. Ekkor a két járat végállomását áthelyezték, az épület kiszolgáló funkciója megváltozott: a várakozó megszűnt, az üzlethelyiségek és a BKV bérletpénztára mellett műszaki berendezések tárolására használták helységeit. 1993-tól 2002-ig újra az épület körül fordult vissza a 41-es villamos. Habár a 2000-es évek elején ipari műemlékké nyilvánították, műszaki állapota az évek során jelentősen leromlott. Az épület 2008 őszén került a Fővárosi Önkormányzattól a XI. kerületi Önkormányzat tulajdonába.
2009 májusában Újbuda Önkormányzata országos, nyilvános ötletpályázatot írt ki „A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata” címmel.
A Móricz Zsigmond körteret a 4-es metró építésekor részben átalakították. A metróállomás befejező munkálataival párhuzamosan a Gomba rekonstrukciója is megkezdődött, s 2014-ben az új metróval együtt birtokukba vehették a budapestiek.
A Gombát Szabó Levente és Gyüre Zsolt tervei alapján újították fel. Az építészek alapelve a rekonstrukció során a körszimmetria tökéletes megvalósítása volt. Így az eredeti épületkontúrokon keret nélküli, alaprajzilag íves hőszigetelő üvegezés, íves finombeton panelek jelennek meg. Az épület földszintjén nem alakítottak ki hagyományos értelemben vett helyiségeket, így hagyva érvényesülni a jellegében transzparens kialakítást és a tökéletes körszimmetrikus szerkesztést. Ezért a kiszolgáló funkciókat egyrészt „ház a házban”-elv alapján nagyméretű funkcióbútorokként formálták meg, amelyek sehol sem érintkeznek a homlokzatokkal, másrészt ahol lehetőség volt rá (pl. meglévő pince) vagy a funkció nagyobb mennyiségű kiszolgáló helyet igényelt, ott a terepszint alatt rejtették el a helyiségeket.
A Gomba mellett a Fehérvári út irányába fordulva áll Móricz Zsigmond egész alakos szobra, amely a tiszacsécsei szobor másolata (Varga Imre alkotása).
A Fehérvári út és a Váli utca sarkán álló iskolaépületben található a József Attila Gimnázium és az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola. Az 1912-ben eredetileg Községi Elemi és Polgári Leányiskolának helyt adó épületet Orbán Jenő és Sándy Gyula tervezte. Később a „jogutód” Váli utcai Általános Iskola mellett, 1970 és 2008 között a Kolos Richárd Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola működött.
Szentimrei Zsolt
