Az Albertfalvi Szent Mihály-templomot Kismarty Lechner Jenő és ifj. Lechner Jenő tervei alapján építették. 1940 októberében Krisztus Király ünnepén megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, és alig egy évre rá, 1941 október 5-én szentelte fel a felépült templomot Shvoy Lajos megyéspüspök. A templom építtetője Doroszlai Béla esperes atya volt.
 Az építkezés anyagi alapjait elsősorban a Mahunka Imre bútorgyáros végrendeletében e célra biztosított összeg jelentette. A templomtelket Kismarty Lechner Jenőné (született Unger Marianne) ajándékként adta az egyházközségnek. Az építkezés anyagi fedezetéhez hozzájárultak a községen (önkormányzat) kívül az Albertfalván működő üzemek és társaságok, és természetesen a község hívei is.
 A templom építésekor belső tere kb. ezer hívő befogadására volt alkalmas, 13 méter széles és 30 méter hosszú volt. A torony 35 méter magas, benne 3 harang hívja azóta is imára a híveket.
 A templom külsőleg csak keveset változott. Az ostrom alatti sérüléseket (24 belövés érte a templomot) a hívek saját erőből kijavították. A főhomlokzat golgotai jelenetének alakjai 1952-ben készültek el Búza Barna szobrászművész alkotásaként. A templom 1967-ben kívülről világos sárga színt kapott, amit 1991-ben az eredeti színre festettek át.
 A felszenteléskor a főoltárt csak két táblakép díszítette. A ma látható konstrukció a háttérben lévő angyalokkal és a Búza Barna szobrász által készített Szent Mihály szoborral 1951 búcsújára készült el.
 A szentély oldalán látható, az Oltáriszentséget magasztaló üvegfestmény 1946-ban Kontuly Béláné Fuchs Hajnalka tervei alapján Palka József aranykoszorús üvegfestő remek kivitelezésében készült. Felső részén emléket állít az 1938-as, budapesti Eucharisztikus Kongresszusnak, az alsó részen két bibliai jelenet látható: az utolsó vacsora és az „emmauszi” jelenet.
 1969-ben a liturgikus reform miatt a főoltárt lebontották, és ma már csak, mint szentségi főoltár funkcionál. Ugyancsak ekkor bontották le a szószéket is. Megépült a kör alakú, kelyhet szimbolizáló szembe oltár.
 A bal oldali mellékoltár a Mária-oltár. Az oltár háttere fából készült, közepén az angyalokkal díszített köríves tabernákulummal. Az oltár alapja piszkei vörös márványból készült. A Mária-oltár fölött található kép történelmi nevezetességű. Ez a kép 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszusnak a Hősök terén tartott ünnepi szentmiséjén a főoltárt díszítette. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karjában a kis Jézussal. Mindkét személy feje körül ezüst glória látható. A Szűzanya fején a Magyar Szent Korona, kezében jogar. A kis Jézus tartja az országalmát. A két arckép festett, a többi részlet textilanyag. A kép 2,3 méter magas, Ungváry Sándor műtermében készült.
 Szemben a Mária-oltárral áll a Jézus Szíve-oltár. Az oltár piszkei vörös márványból készült. Az oltárt Ohmann Béla 1948-ban készült „Jézus Szíve” szobra díszíti, mert a korábbi szobor az ostrom alatt a belövések miatt megsemmisült.
 A templom eredeti ablakai színes üvegfestmények. Ungváry Sándor tervei alapján Johann Hugó és Palka József üvegfestők műhelyeiben készültek. Az ablakok 80 centiméter szélesek és 260 centiméter magasak. A Jézus Szíve-oltár feletti egy bibliai jelenetet ábrázol „Levétel a keresztről”, a továbbiak pedig a nyolc boldogságot jelenítik meg. A templom homlokzati oldalán két kerek ablak látható. A kórusfeljárat felőli Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja. A másik oldalon Szent József tanítja az ács (asztalos) mesterségre a kis Jézust.
 A keresztút stációi Füredi Richárd műhelyéből kerültek ki, és 1947 tavaszára készültek el. Falapra rögzített, gipszből készült színezett domborművek. Ezeket rögzítették be az előre kivájt famélyedésekbe, és igazították hozzá a vakolatot. Ma ízléses világítás díszíti.
 A keresztelő kápolna a templom közepén található, szemben az oldalbejárattal. A keresztkút Bischoff Béla szobrászművész alkotása. A színes díszítést 1963-ban készítette el Barth Ferenc (a később szemidegsorvadás miatt világtalanná vált) egyházművész. A kápolnában jobbra és balra gyönyörű üvegfestmények láthatók, melyek a keresztelés liturgiáját jelenítik meg. Kiemelkedő, hogy bár készítésükkor a latin volt a liturgia nyelve, a feliratok a liturgiát követve magyarul olvashatóak.
 Ormai Gusztáv plébános irányításával a hívek adakozásából kiépített orgonát 1958 búcsúján szentelte fel Shvoy Lajos megyéspüspök. További építése 1974-ben folytatódott, és 1985-ben fejeződött be.
 A missziós keresztet, ami a Mária-oltár mellett látható, Kismarty Lechner Jenő tervei alapján Kinál Sándor helyi asztalosmester készítette. Említésre méltó még Bicskei Karle Szent József és a jásdi Sugár Gyula karácsonyi jászolba helyezhető kis Jézuska szobra.
 Az utóbbi időben Gável Henrik plébános vezetésével megvalósult a padfűtés, a szentély nagy ablaka hőszigetelést kapott, megújult a templomtorony, korszerűsödött a világítás, modernizálódott a belső hangosítás, valamint a templomkertben megkezdődött a közösségi ház építése is.

Illavszky István

Fotó: Szondy Dávid