A Gellért-hegy Szent Iván barlangjában a hagyomány szerint egy Iván nevű remete élt a középkorban, aki a feltörő forrásvízzel gyógyította a hozzá érkező betegeket. Már a 19. század végén, a Gellért-hegy délkeleti oldalának szabályozásával és rendezésével foglalkozó tervekben szerepelt a Gellért-hegyi barlang és az előtte fekvő terület felhasználása, de erre végül nem került sor. 1924-ben az Urak Mária Kongregációja zarándoklatra indult Lourdes-ba és Limpias-ba, hogy a szent helyeken könyörögjenek az ország helyzetének javulásáért és a történelmi határok helyreállásáért. A csoport tagja volt Pfeiffer Gyula földművelésügyi miniszteri főtanácsos, akiben megfogalmazódott a gondolat, hogy a Gellért-hegy barlangjában létre kellene hozni a Lourdes-i Grotta di Massabielle sziklatemplom mását. Amint visszatért, dr. Habsburg-Lotaringiai József Ferenc főherceggel és Zadravecz István püspökkel megalapította a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdes-i Barlang) Bizottságot.
A tervezéssel dr. Lux Kálmánt bízták meg, aki interjú keretében nyilatkozott az „Élet” című folyóirat 1936-os számában. Ebből kiderül, hogy a barlangban egyes csoportok kávézót és más szórakozóhelyeket akartak építeni, emiatt hosszú vita előzte meg az építkezést. 1925 novemberében kezdődtek meg a munkálatok, melyekre több ezer önkéntes jelentkezett. Robbantásokkal alakították ki a szükséges teret. Egy véletlen robbantás eredményeként a hegy keleti támfalán is létrejött egy nyílás, mely a kolostor felépítése előtt a Gellért-rakparti parkba szolgált kijáratként.
A Sziklatemplomot a Magyarországra visszavárt Pálos rendnek építették, felszentelésére 1926. május 23-án került sor. Ekkor a belső barlang még nem volt kész, a külsőben alakították ki a szentélyt, a padok pedig a szabad ég alatt álltak. A templomot egyelőre a Szent Ferenc-rendre bízta a Pfeifferék által alapított bizottság. 1930-ban a bizottság a templom bővítéséről határozott, majd két és fél hónap alatt, 1228 robbantással alakították ki a mai állapotot. 1934-ben kolostor épült a templomhoz a Gellért-rakparti közpark helyén, melyet Weichinger Károly tervezett romantikus stílusban. 1934. május 12-én 16 pálos szerzetes érkezett haza. Ezzel egy időre megszűnt az 1786 óta tartó száműzetés, melybe II. József „felesleges” szerzetesrendeket feloszlató rendelete kényszerítette az egyetlen fennmaradt, magyar alapítású szerzetesrendet. A szerzeteseket gyertyákat tartó tömeg kísérte a Nyugati pályaudvarról a templomhoz. 1938-ban a templom előtt helyezték el Virág Benedek pálos költő, író hamvait, melyeket a megszüntetett tabáni temetőből hoztak át.
A második világháború során a Sziklatemplom tábori kórházként is üzemelt. A világháború után háromszor is beszédet tartott a sziklatemplomnál Mindszenty József hercegprímás: 1946-ban 50.000 ember előtt Szent Gellért halálának 900. évfordulóján, 1947-ben a fatimai jelenések 30. évfordulóján, végül 1948-ban 60-70.000 ember előtt a Mária-év nyitóünnepségén, utóbbit a tömeg elleni rendőri támadás követte. 1950-ben a kommunista kormány feloszlatta a szerzetesrendeket, a templom működését egy ideig még engedélyezték, a kolostort viszont államosították, az Állami Balettintézet kollégiuma rendezkedett itt be.
1951 márciusában elhurcolta a templomban szolgáló szerzeteseket az Államvédelmi Hatóság, a berendezést összetörték, eltávolították a templom felett álló keresztet. Grősz József érsek és társai pere során P. Vezér Ferenc szerzetest halálra ítélték és felakasztották. Vezér Ferenc 1944 decemberében nőket védelmezett a szovjet katonáktól, dulakodás közben az egyik katona fegyvere véletlenül elsült és a katona meghalt. (A vád szerint 30 szovjet katona meggyilkolásában vett részt.)
1960-ban a bejáratot 1,5-2 méter vastag betonfallal lezárták és karsztvíz megfigyelő állomást hoztak létre.
Az újjászerveződő Pálos Rend 1989-ben visszakapta a templomot, 1990-ben pedig a kolostort. 1992-ben a betonfal lebontása három hónapot vett igénybe. A bejárat bal oldalán meghagyott faldarab emlékezetet a három évtizedig tartó befalazásra. Gyulay Endre püspök 1992. június 6-án szentelte fel újra a Gellért-hegyi sziklatemplom külső termét.
2001-ben visszaállították az ötven éve eltávolított keresztet és leleplezték Kő Pál „Szent István” lovas szobrát. 2011-ben a külső barlangban átadták a Pálos Fogadóközpontot.
Szentimrei Zsolt
