Újbudai Kirakós

Újbudai Kirakós

Albertfalvi Szent Mihály-templom (1116 Bp. Bükköny utca 3.)

2021. január 21. - Zsolti bácsi

Az Albertfalvi Szent Mihály templomot Kismarty Lechner Jenő és ifj. Lechner Jenő tervei alapján építették. 1940 októberében Krisztus Király ünnepén megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, és alig egy évre rá, 1941 október 5-én szentelte fel a felépült templomot Shvoy Lajos megyéspüspök. A templom építtetője Doroszlai Béla esperes atya volt.
 Az építkezés anyagi alapjait elsősorban a Mahunka Imre bútorgyáros végrendeletében e célra biztosított összeg jelentette. A templomtelket Kismarty Lechner Jenőné (született Unger Marianne) ajándékként adta az egyházközségnek. Az építkezés anyagi fedezetéhez hozzájárultak a községen (önkormányzat) kívül az Albertfalván működő üzemek és társaságok, és természetesen a község hívei is.
 A templom építésekor belső tere kb. ezer hívő befogadására volt alkalmas, 13 méter széles és 30 méter hosszú volt. A torony 35 méter magas, benne 3 harang hívja azóta is imára a híveket.
 A templom külsőleg csak keveset változott. Az ostrom alatti sérüléseket (24 belövés érte a templomot) a hívek saját erőből kijavították. A főhomlokzat golgotai jelenetének alakjai 1952-ben készültek el Búza Barna szobrászművész alkotásaként. A templom 1967-ben kívülről világos sárga színt kapott, amit 1991-ben az eredeti színre festettek át.
 A felszenteléskor a főoltárt csak két táblakép díszítette. A ma látható konstrukció a háttérben lévő angyalokkal és a Búza Barna szobrász által készített Szent Mihály szoborral 1951 búcsújára készült el.
 A szentély oldalán látható, az Oltáriszentséget magasztaló üvegfestmény 1946-ban Kontuly Béláné Fuchs Hajnalka tervei alapján Palka József aranykoszorús üvegfestő remek kivitelezésében készült. Felső részén emléket állít az 1938-as, budapesti Eucharisztikus Kongresszusnak, az alsó részen két bibliai jelenet látható: az utolsó vacsora és az „emmauszi” jelenet.
 1969-ben a liturgikus reform miatt a főoltárt lebontották, és ma már csak, mint szentségi főoltár funkcionál. Ugyancsak ekkor bontották le a szószéket is. Megépült a kör alakú, kelyhet szimbolizáló szembe oltár.
 A bal oldali mellékoltár a Mária-oltár. Az oltár háttere fából készült, közepén az angyalokkal díszített köríves tabernákulummal. Az oltár alapja piszkei vörös márványból készült. A Mária-oltár fölött található kép történelmi nevezetességű. Ez a kép 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszusnak a Hősök terén tartott ünnepi szentmiséjén a főoltárt díszítette. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karjában a kis Jézussal. Mindkét személy feje körül ezüst glória látható. A Szűzanya fején a Magyar Szent Korona, kezében jogar. A kis Jézus tartja az országalmát. A két arckép festett, a többi részlet textilanyag. A kép 2,3 méter magas, Ungváry Sándor műtermében készült.
 Szemben a Mária-oltárral áll a Jézus Szíve-oltár. Az oltár piszkei vörös márványból készült. Az oltárt Ohmann Béla 1948-ban készült „Jézus Szíve” szobra díszíti, mert a korábbi szobor az ostrom alatt a belövések miatt megsemmisült.
 A templom eredeti ablakai színes üvegfestmények. Ungváry Sándor tervei alapján Johann Hugó és Palka József üvegfestők műhelyeiben készültek. Az ablakok 80 centiméter szélesek és 260 centiméter magasak. A Jézus Szíve-oltár feletti egy bibliai jelenetet ábrázol „Levétel a keresztről”, a továbbiak pedig a nyolc boldogságot jelenítik meg. A templom homlokzati oldalán két kerek ablak látható. A kórusfeljárat felőli Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja. A másik oldalon Szent József tanítja az ács (asztalos) mesterségre a kis Jézust.
 A keresztút stációi Füredi Richárd műhelyéből kerültek ki, és 1947 tavaszára készültek el. Falapra rögzített, gipszből készült színezett domborművek. Ezeket rögzítették be az előre kivájt famélyedésekbe, és igazították hozzá a vakolatot. Ma ízléses világítás díszíti.
 A keresztelő kápolna a templom közepén található, szemben az oldalbejárattal. A keresztkút Bischoff Béla szobrászművész alkotása. A színes díszítést 1963-ban készítette el Barth Ferenc (a később szemidegsorvadás miatt világtalanná vált) egyházművész. A kápolnában jobbra és balra gyönyörű üvegfestmények láthatók, melyek a keresztelés liturgiáját jelenítik meg. Kiemelkedő, hogy bár készítésükkor a latin volt a liturgia nyelve, a feliratok a liturgiát követve magyarul olvashatóak.
 Ormai Gusztáv plébános irányításával a hívek adakozásából kiépített orgonát 1958 búcsúján szentelte fel Shvoy Lajos megyéspüspök. További építése 1974-ben folytatódott, és 1985-ben fejeződött be.
 A missziós keresztet, ami a Mária-oltár mellett látható, Kismarty Lechner Jenő tervei alapján Kinál Sándor helyi asztalosmester készítette. Említésre méltó még Bicskei Karle Szent József és a jásdi Sugár Gyula karácsonyi jászolba helyezhető kis Jézuska szobra.
 Az utóbbi időben Gável Henrik plébános vezetésével megvalósult a padfűtés, a szentély nagy ablaka hőszigetelést kapott, megújult a templomtorony, korszerűsödött a világítás, modernizálódott a belső hangosítás, valamint a templomkertben megkezdődött a közösségi ház építése is.

Illavszky István

szmtemplom.jpg

Fotó: Szondy Dávid

A bejegyzés trackback címe:

https://ujbudaikirakos.blog.hu/api/trackback/id/tr1016398414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása